A XVII. sz�zad v�g�re, illetve a XVIII. sz�zad elej�re �szak-Amerika j� n�h�ny �llam�t m�r j� karban lev�, hossz� t�vols�gokat �thidal� utak k�t�tt�k �ssze. A k�zleked�shez olyan l��llom�nyra volt sz�ks�g, amely viszonylag gyorsan k�pes k�nny� j�rm�vet utassal nagy t�vols�sra eljuttatni. A legfontosabb c�l az volt, hogy a lovak kitart� �get�k legyenek. A v�logat�s �rdek�ben versenyeket rendeztek, ahol a helyben nevelkedett, legk�l�nb�z�bb fajt�j� lovak �lltak rajthoz. Csakhogy nem lovassal a h�tukon, hanem eg�szen k�nny� k�tkerek� kocsikba (sulky) fogva. A versenyz�s egyik legfontosabb szab�lya az volt, hogy a l�nak a versenyid� alatt csak �get�sben szabad futnia. Kezdetben megel�gedtek azzal, ha sz�z m�rf�ldet t�z �ra alatt futottak be, k�s�bb azonban h�sz m�rf�ldet kellett megtenni�k egy �ra alatt. Majd egy m�rf�ldre cs�kkentett�k a t�vols�got, �s a vegyes l�anyagb�l mindig a legjobbakat v�logatt�k ki tov�bbteny�szt�sre. A XIX. sz. k�zep�n jegyz�kbe vett�k fel azokat a lovakat, amelyek egy angol m�rf�ldet (1609 m) 2 perc 30 m�sodperc alatt futottak be. Ez a jegyz�k az �get� t�rzsk�nyv (American Trotting Register). Csak az a l� nevezhet� amerikai �get�nek, amelynek sz�lei ebben a t�rzsk�nyvben szerepelnek, f�ggetlen�l a k�ls� form�t�l. Sz�ne a sz�rke, a fekete, a s�rga minden v�ltozata lehet. Marmagass�ga 165 cm, feje tetszet�s, nyaka hossz�, mellkasa er�teljes, l�bai hossz�ak, szab�lyosak, l�p�se t�rt�lel� (hossz�), s�lya 400 600 kg. Ez a szil�rd szervezet�, viszonylag ig�nyes �get� Eur�p�ba is eljutott. Haz�nkba az els� ilyen m�nt 1882-ben hozt�k be, �s sz�muk egyre n�tt, a sz�zad v�g�re a versenyekhez Budapesten m�r �get�p�lya is l�tes�lt. Jelenleg R�dih�z�n, Somogys�rdon �s Mez�hegyesen teny�sztik.

Sziasztok! Csin�ltam nektek egy ecset szettet. Az el�n�zeti k�p kicsit b�na lett, de a l�nyeg l�tszik XD Rem�lem tetszik ^^ Majd csin�lok m�g, mert sok ecsetem van.

LET�LT�S