Kiteny�szt�s�nek m�r t�bb mint k�tsz�z �ves m�ltja van. A helyi �llom�ny felhaszn�l�s�val 1735-ben kezdt�k meg Cell�ben (NSZK.), a m�g ma is m�k�d� �llami m�ntelep k�rzet�ben a fajta kialak�t�s�t. Ebben a munk�ban k�l�n�sen 1850-t�l egyre t�bb angol teliv�r m�nt haszn�ltak fel keresztez�sre. Ezzel nemcsak a fajta v�rm�rs�klet�t k�v�nt�k �l�nk�teni, hanem az egyedek k�llem�t is tetszet�sebb� �s nemesebb� form�lni. Munk�juk eredm�nyess�g�t bizony�tja, hogy Cell�ben m�r 1888-ban l�trehozhatt�k a „Hannoveri l�t�rzsk�nyv"-et. Megjelen�s�ben, testt�meg�ben a hannoveri l� a mez�hegyesi f�lv�rfajt�hoz hasonl�t. Marmagass�ga 160-170 cm. Er�teljes csontozata, testform�i, j� l�balakul�sa �s sz�v�s szervezete lehet�v� teszi a kitart� munk�t. S�lya 550-600 kg. Sz�ne a s�rga, a pej �s a fekete minden �rnyalata lehet. Fejl�d�se gyors, m�r k�t �s f�l�ves kor�ra befoghat�. A sz�zadfordul� ut�n h�rom t�pusban teny�sztett�k -mint k�nny�nyergest, k�nny�- �s nehezebb kocsilovat. A II. vil�gh�bor� �ta sz�vesen haszn�lj�k sportol�si c�lra.