A l� szagl�sa viselked�s�nek egyik l�tfontoss�g� eleme. A kanc�k a szaguk alapj�n ismerik fel a csik�ikat, a m�nek is �gy azonos�tj�k a p�rosod�sra hajlamos kanc�kat. A vadon �l� lovak egy bizonyos t�vols�gb�l a szagl�suk seg�ts�g�vel tal�lj�k meg a vizet, a hegyvid�ki p�nik, pedig �szt�n�sen tudj�k, hogy a szaguk alapj�n mik�ppen ker�lhetik el a mocsarakat, ingov�nyokat. A szagl�s szerve az orr�regben a fels� orrj�rat �s orrkagyl� h�tuls� r�sz�n, a szagl�- ny�lkah�rty�ban helyez�dik. A ny�lkah�rtya itt vaskosabb �s l�gyabb, saj�tos mirigyeket tartalmaz, v�lad�ka h�gan foly�. Szagl�s csak nedves ny�lkah�rtya-fel�leten lehets�ges. A h�mba ors� alak� szagl�h�msejtek tal�lhat�k. Ezek m�dosult idegsejtek. Szabad fel�let�k�n szagl�sz�r�k vannak. A sejtek alapj�b�l erednek a szagl�ideg rostjai, amelyek a koponya�regbe t�rve az agyvel�be jutnak. A szagl�sejtekre g�zok vagy g�z �llapot� anyagok hatnak. A l� szagl� szerve fejlett, szagl�sa j�, ez seg�ti a k�rnyezet fel�li t�j�koz�d�sban, a n�st�ny felkeres�s�ben, az idegen felismer�s�ben.