A l� mozg�sa lend�letes, t�r�lel�, rugalmas, el�g magas, kell�en szapora legyen. Mozg�s k�zben a test oldalkileng�st ne v�gezzen �s a v�gtagok a t�rzs hossztengely�ben menjenek el�re. A mozg�s lend�lete, hossza, �s rugalmass�ga nagy val�sz�n�s�ggel tov�bb �r�kl�dik.

 

Kasz�l� mozg�s, amikor a pat�k kifel� domborod� �vben mennek el�re, 

Hadon�sz� mozg�s, amikor a pat�k befel� domborod� �vben mennek el�re, 

Lap�tol� a l�, amikor a pat�it a felemel�s pillanat�ban bok�b�l kifel� ford�tja, s a pata talpi r�sze h�tulra �s oldalra szembet�nik 

Keresztez� a j�r�s, amikor a n�gy patanyom csaknem egy egyenesbe esik, 

Cs�b�rbeh�g� a l� mozg�sa, amikor az egyik, kakasl�p�s� pedig, amikor mindk�t h�ts� l�b�t, cs�nkiz�let�t, hirtelen behajl�tva magasra r�ntja 

Csavar� j�r�skor a pata felemel�se el�tti pillanatban a cs�nkj�t �s a pat�j�t befel�, vagy kifel� megcsavarja, 

Bev�g a l�, ha a h�tuls� pat�j�val az el�ls� l�b talp�t, sarokv�nkos�t, cs�dj�t, bok�j�t, vagy esetleg l�bsz�r�nak h�tuls� �l�t meg�ti. Akkor is bev�ghat egy l�, ha a munk�ban hamarabb f�rad� elej�t a munka k�s�bbi folyam�n a h�tuls� pat�val el�ri. A s�r�l�sek elker�l�se �rdek�ben az ilyen lovakn�l pataharangot haszn�lnak (l�sd k�s�bb a felszerel�sekn�l). 

Bok�zik a l�, ha mozg�s k�zben az ellenoldali l�b pat�j�val bok�j�t, cs�dj�t, p�rtasz�l�t, vagy pat�j�t �ti meg (�s ki is sebes�ti). Ez ellen is v�dekez�nk az �nv�d�vel, bokav�d�vel. 

Nem kedvelt a nagyon alacsony j�r�s, mert nagy a botl�s vesz�lye, a nagyon magas eg nem el�g halad�, �m mutat�s. A tipeg� j�r�s r�vid l�pt�, a vontatott �s k�t�tt mozg�s nem el�g t�r�lel�. Szinte mindegyik l�fajta szelekt�l�s�ban nagy s�lyt helyeznek a lend�letes, rugalmas mozg�sra. S mivel azt tapasztalt�k, hogy a lend�letes l�p�s ugyanilyen j� ir�ny�ban befoly�solja az �get�st �s a v�gtamozg�st is, �gy a l�p�s meg�t�l�se fokozott szigorral t�rt�nik. A l�p�s alakul�sa teh�t a t�bbi j�rm�d szab�lyos volt�ra is utal.

A l�p�s a l� leglass�bb, legk�m�l�bb �s leggyakrabban haszn�lt j�rm�dja. Az el�re billen� fej, a fej-nyak-karizommal egy�tt seg�t a megindul�st.

 

1, felemel�s,

2. el�reny�jt�s,

3. let�tel,

4. megterhel�s

5. eltol�s.

L�p�sben a pat�k egyenk�nt, egyenletes �temben �rnek talajt, �gy n�gy patadobban�st hallunk, a l�p�s n�gy�tem� mozg�s. Az �tem egyenetlens�ge s�ntas�gra utal. L�p�sben legal�bb k�t l�b mindig a talajon van. L�bsorrendje a k�vetkez�: bal h�ts�-bal els�-jobb h�ts�- jobb els�. A l� �tlagosan 6 km-t tesz meg l�p�sben egy �ra alatt, a l�p�shossz 140-220 cm.

 

�get�skor a l� �tl�s l�bai (diagon�lis l�bak) dolgoznak egy�tt. Az �get�s k�t�tem�: egyszerre halljuk a jobb el�ls� �s a bal h�tuls�, majd k�l�n a bal el�ls� �s a jobb h�tuls� l�bp�r dobbant�s�t. Minden l�, ha m�lyv�zbe ker�l, �get� mozg�ssal kezd �szni. �get�sben k�nnyen meg�t�lhet� a mozg�s szab�lyoss�ga, a l� s�ntas�ga. A lovak �get�sben nagy t�vols�gokat k�pesek megtenni, �tlagosan 10-17 km-t tesznek meg egy �ra alatt. A verseny�get�s vil�grekordja 1 km-en 1 perc 09,7.

 

A poroszk�l�s n�lunk kev�sb� ismert mozg�sforma. Ezt a mozg�st megtal�ljuk a term�szetben is: �gy mozog a teve, az elef�nt, a zsir�f �s a medve. Enn�l a mozg�sform�n�l is k�t dobbant�st hallunk, de itt az egyoldal� v�gtagok dolgoznak egyszerre. Egyszerre l�p teh�t a jobb el�ls� �s a jobb h�tuls�, majd a bal el�ls� �s a bal h�tuls� l�b. Ez a mozg�s himb�l�z�nak t�nik. M�r az �-korban is ismert volt- emellett tan�skodnak az antik rajzok �s a szobrok. Napjainkban a verseny�get�s mellett elterjedt Amerik�ban ez a mozg�sforma is �s ott k�l�n poroszka versenyeket is rendeznek.

 

A v�gta a l� leggyorsabb mozg�sneme. B�rmelyik l�, ha sebess�g�t fokozz�k, v�gt�zni kezd. A l� szervezet�t, izomzat�t, a v�gtag iz�leteket, a l�bv�geket ez a mozg�s veszi a legjobban ig�nybe. A mozg�sz az egyik h�tuls� l�b ind�tja, ezt k�veti a m�sik h�tuls� �s a vele �tl�san elhelyezked� el�ls� l�b, majd utols�k�nt a m�sik el�ls� l�b. �gy h�rom patadobban�st hallunk, a v�gta teh�t h�rom�tem� j�rm�d. A harmadik patadobban�s ut�n a l� a leveg�ben lebeg. Jobbra v�gt�zik a l�, ha a test�t a bal h�tuls� l�b�val l�ki el el�sz�r �s a jobb el�ls�vel dolgozik egyed�l el�re. A balra v�gta ennek a ford�tottja. A v�gt�t v�ltani kell, mert az egyed�l dolgoz� h�tuls� l�bat nagyon ig�nybe veszi ez a mozg�s �s id� el�tt elhaszn�l�dik. Hamis a v�gta, ha pl. a jobbra fordul� k�r�n balra v�gt�zik a l�. Ez az iz�leteket �s a v�llat nagy fokban rong�lja.