A kar�m talaj�t tekintve legjobb a homok. A homoktalajon nagyobb es�z�sek ut�n sem k�pz�dik s�r, t�len pedig a fagyott homok is k�nnyebben porlad, mint egy k�t�tt feketef�ld. H�tr�nya viszont, hogy nagy sz�razs�g idej�n �nt�zni kell, mert egyre ink�bb az apr�, k�nny� homokszemek ker�lnek a talaj legfels� r�teg�be, amit a sz�l pork�nt visz el a kar�mb�l. Ennek egyik k�vetkezm�nye, hogy az �vek sor�n a kar�m egyre m�lyebb lesz, a m�sik pedig, hogy a szomsz�d egyre jobban fog haragudni r�nk. C�lszer� teh�t - f�leg j�rtat�s el�tt - a kar�mot alaposan fellocsolni, illetve n�h�ny �vente nagy szemcs�j� homokkal �jb�l felt�ltetni. A neh�z k�t�tt talaj� kar�m sokkal rosszabb, mert a legkisebb es� ut�n is s�r keletkezik, ha pedig nincs es�, akkor olyan kem�ny, mint a beton. Amikor a k�t�tt talaj az �szi es�z�sek ut�n g�r�ngy�sen megfagy, akkor szinte tavaszig nem lehet rendesen j�rtatni rajta, legfeljebb egy-egy nehezen kitaposott keskeny j�r�son. Ilyenkor valamelyest megold�st jelent a tr�gyak�r k�sz�t�se. Ez azt jelenti, hogy a kar�m egy r�sz�n egy kb. 20 m �tm�r�j� k�rre hordjuk a szalm�s ist�ll�tr�gy�t, minim�lisan egy m�ter sz�les s�vban, �s legal�bb 20 cm vastagon elter�tve. Ezen a k�r�n a leghidegebb id�ben is el lehet v�gezni a l� eg�szs�g�gyi mozgat�s�t nyereg alatt vagy fut�sz�ron. A megfagyott szalm�s ist�ll�tr�gya szerkezete rugalmas �s cs�sz�smentes marad.

 

Ha megvan a ter�let, akkor azt be is kell ker�teni. Ennek hagyom�nyos m�dja a f�b�l k�sz�lt kar�m. Ha ezt a megold�st v�lasztjuk, akkor az oszlopok legfeljebb 3 m-re legyenek egym�st�l (vagy k�zelebb), �s a kar�mrudakat az oszlopon bel�l helyezz�k el, hogy nehezebben nyomja le a l�, ha nekimegy, vagy vakar�dzik rajta. Kisebb a s�r�l�s vesz�lye is �gy, hiszen ha k�v�l van a kar�mr�d, akkor ak�r a cs�p�j�t is le�theti, ha az oszlophoz t�l k�zel v�gt�zik el, vagy egy m�sik l� nekinyomja. Az als� kar�mr�d k�r�lbel�l 90 cm magasan legyen, hogy ha hemperg�zik a l�, �s net�n al�fordul, fel�ll�skor nehogy a l�ba beszoruljon az als� r�d al�. A m�sodik r�d magass�ga 130-140 cm legyen, ez a magass�g m�r kev�sb� cs�b�tja a lovat arra, hogy kiugorjon. Term�szetesen a kar�m kem�nyf�b�l k�sz�lj�n (ak�c), mert a puhaf�t (feny�, ny�r) a l� nagyon r�vid id� alatt elr�gja. A kar�mrudakat az oszlopokhoz s�llyesztett fej�, nagy m�ret� csavarokkal c�lszer� felfogatni, mert a sz�g k�nnyebben kilazul, �s ut�na hol itt piszk�lnak le egy rudat a lovak, hol ott, ami balesetvesz�lyes �s ki is sz�khetnek az �llatok. A s�r�lt kar�melemeket az eredeti m�don jav�tsuk ki, �s felejts�k el a b�lamadzagot, mint �p�t�anyagot! Ha a kar�mot f�b�l �p�tj�k, arra az�rt sz�m�tani kell, hogy el�bb vagy ut�bb a vakar�dz�st�l, d�rg�l�z�st�l az oszlopok egy r�sze mindjobban kifel� d�l, esetleg itt-ott elt�rik egy kar�mr�d, - egysz�val karbantart�st is ig�nyel.

 

A m�sik �ltal�nos kar�mker�t�s a villanyp�sztor. A magam r�sz�r�l ezt nagyon j� megold�snak tartom, a lovak legt�bbje hamar hozz�szokik, �s tiszteletben tartja. C�lszer� kb. 120-130 cm magasan egy j�l l�that� sz�les feh�r szalagot kih�zni, majd alulra, 80-90 cm magasan m�r elegend� a villanyp�sztor-dr�t is. C�lszer� a lovat - ha m�g nem ismeri - egyszer k�tszer sz�nd�kosan  megcs�petni, �ltal�ban ennyi el�g a tanul�shoz. Ezut�n m�g val�sz�n�leg n�h�nyszor maga is kipr�b�lja a villanyp�sztort, ami j� a megszerzett tud�s r�gz�t�s�re. Bizonyos lovakn�l meg lehet csin�lni, hogy a tanul�si id� ut�n ki is kapcsoljuk az �ramot (id�nk�nt persze c�lszer� eml�keztet��l bekapcsolni), m�sok meg�rzik, hogy mikor nincsen benne �ram, �s k�pesek elr�gni a szalagot. A legjobb megold�s tal�n a fa kar�m �s a villanyp�sztor kombin�ci�ja. Ezt olyan m�don kell kialak�tani, hogy a fa kar�mon bel�l, kb. 50 cm-re egy sor villanyp�sztort is kih�zunk, ezzel megakad�lyozzuk a kar�mhoz val� d�rg�l�z�st, a kar�mfa ler�g�s�t. Abban az esetben, ha mondjuk a kar�m egy h�z kertj�ben van, �s dr�tker�t�ssel be van ker�tve a ter�let, felt�tlen�l alak�tsunk ki azon bel�l vagy villany vagy fa kar�mot, mert a dr�t igen vesz�lyes a l�ra. Biztos, hogy valahol unalm�ban kikezdi vagy a kap�l�ssal, vagy a r�g�ssal, azut�n csak id� k�rd�se, hogy mikor akasztja bele valamely testr�sz�t, �s s�r�l meg. Emellett az sem baj, ha a l� nem tud �tny�lk�lni a szomsz�d kertj�be - sokkal b�k�sebb �gy az egym�s mellett �l�s.

 

A t�r�tt raklapot, leszakadt ajt�t, olajoshord�t, rozsd�s vasat, b�lamadzagot, �s ehhez hasonl� anyagokat lehet�leg ne pr�b�ljunk meg kar�m�p�t�shez felhaszn�lni, mert amennyit sp�roltunk az �p�t�anyagon, azt az �llatorvosra fogjuk k�lteni. Term�szetesen vascs�b�l is lehet kar�mot csin�lni. Ebben az esetben legyen megfelel� er�ss�g� az anyag (eg�szen er�snek l�tsz� vascs�vet is meghajl�t egy 5-6 m�zs�s l�), �s semmik�ppen se legyen sz�gletes z�rtszelv�ny, hanem cs�. A vasat festeni �s rendszeresen �j�tani kell a rozsd�sod�s elker�l�se �rdek�ben.

 

Szerencs�s megold�s, ha van a kar�mban egy-k�t fa, amely �rny�kot vet a nagy melegben, illetve valamelyest v�delmet ny�jt az es� ellen. Ilyenkor viszont a fa t�rzs�t a r�g�st�l valamilyen m�don meg kell �vni, k�rbe kell ker�teni. Az is j� megold�s, ha egy f�ltet� van a kar�m egyik sark�ban, vagy az ist�ll� eresze al� be tud h�z�dni a l� (kar�mra ny�l� angol boxos elhelyez�sn�l).