Az istállókkal szembeni legfontosabb kitétel, hogy biztosítsanak megfelelő szellőzést, a huzat azonban nem kívánatos. Az istállónak leginkább alkalmas épületek jelentős belmagasságúak és a légtér felső harmadában ablakok találhatók. A jó istálló tágas folyosókkal rendelkezik, ahol sérülésveszély nélkül tudjuk kivezetni négylábú társunkat. A folyosón sose hagyjunk olyan tárgyakat, ami miatt egy elszabadult ló esetleg megsértheti magát! Az istállókban tartott lovakat bokszokban vagy állásokban helyezik el, bár ez utóbbi már egyre kevesebb helyen fordul elő, hiszen nem biztosít elég helyet a ló számára a fekvő pihenéshez. Az ideális lóboksz mérete minimum 12 m2, hogy lakója kényelmesen megy tudjon fordulni, illetve el tudjon feküdni benne. A bokszok speciális formája az angolboksz. Ilyenkor a ló helyének ajtaja közvetlenül a szabadba vezet. Így lehetővé tesszük, hogy a ló - amennyiben kidugja a fejét az istállóajtón - félig-meddig a szabadban legyen, kellő levegőhöz jusson, és nem utolsósorban nézelődni is tudjon. Különösen ügyeljünk rá, hogy a bokszban semmilyen kiálló vagy éles szélű felület ne legyen, hiszen a ló könnyen felsértheti magát járkálás vagy vakaródzás közben. A modern istállókban a bokszok fala fából, vagy ha téglából épült, akkor vagy gumival, vagy valamilyen más béléssel kipárnázzák. A hempergő vagy fekvő ló könnyen horzsolásokat szerezhet a felkelésnél, amennyiben a teste az érdes falfelülethez dörzsölődik. A bokszban folyamatosan biztosítani kell a friss vizet, akár vödör, akár önitató segítségével. A lónak a víz mellett nyalósóra is állandóan szüksége van, így tudja pótolni az elveszített sómennyiséget. A bokszban alom található, amely a leggyakrabban szalma. Bizonyos lovak azonban megeszik maguk alól a szalmát, és gyakran úgynevezett szalmahasat növesztenek, ezért faforgács is helyezhető alájuk. Az alom lényege, hogy jó nedvességelszívó képességgel bírjon, és könnyű legyen cserélni.