A l� term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt kora hajnalt�l d�lel�ttig, majd d�lut�nt�l k�s� estig legel, �s abrakot nem eszik. H�zias�tott k�r�lm�nyek k�z�tt viszont abrakot is kap �s sajnos a legt�bb helyen a legel�s helyett ny�ron is k�nytelen sz�n�val be�rni. Teh�t a sz�na az alaptakarm�nya, ez�rt az legyen j� min�s�g� �s legyen bel�le mindig az �llat el�tt. A sz�lastakarm�nyok k�z�l is a leggyakoribb a r�ti sz�na. Ennek feh�rjetartalma csek�ly, energiatartalma k�zepes �s rosttartalma magasabb, mint a lucernaszalm�nak. A h�tas azt a f�f�l�t kedveli a legjobban, ami lassan f�sodik, �gy p�ld�ul az angol perj�t �s a r�ti perj�t. A betakar�t�sra �s a sz�nak�sz�t�sre a vir�gz�s el�tti veget�ci�s f�zisban l�v� n�v�nyek alkalmasak, ebb�l k�sz�thet� a legjobb min�s�g� sz�na, amely z�ldes sz�n� ropog�s �s nem poros. A lucernasz�na nem igaz�n alkalmas, az ink�bb tejel� szarvasmarh�nak val�. Magas feh�rjetartalma miatt egyed�l a szoptat�s kanc�nak adhat�. A zabszalma kieg�sz�t� ballaszt-takarm�ny lehet, mivel energia- �s feh�rjetartalma alacsony, rosttartalma viszont magas. Tavasszal �s ny�ron azonban legjobb a z�ldtakarm�ny, ak�r legeltetett ak�r kasz�lt form�ban. Fontos azonban az �tszoktat�s id�szaka: vagy hagyjuk egyre t�bbet legelni, vagy fokozatosan emelj�k a l� z�ldtakarm�ny-adagj�t, hogy hozz�szokjon a gyomra. A z�ld pillang�sok etet�s�t viszont ker�lj�k. A kasz�lt z�ldet mindig kiter�tve t�roljuk etet�sig, hogy ne f�lledjen be.